Utódjaként Alexander Schallenberg külügyminisztert javasolta. Kurz egyben bejelentette, hogy az Osztrák Néppárt (ÖVP) frakcióvezetőjeként folytatja politikai karrierjét az osztrák parlament alsóházában (Nationalrat). Közölte, hogy megtartja pártvezetői tisztségét is. Sebastian Kurz ismételten hangsúlyozta, hogy hamisak az ellene felhozott vádak. Mint mondta, a parlamenti munkához visszatérve megragadja a lehetőséget, hogy megcáfolhassa a gyanúsításokat. Azzal indokolta lemondását, hogy elejét kívánja venni egy hónapokig tartó felfordulásnak és patthelyzetnek.
"Egy ilyen helyzetben nem szabad, hogy a személyes, illetve pártérdekek vagy a politikai számítás kerüljön előtérbe" - hangoztatta. "Országom előrébb való a személyemnél" - húzta alá Kurz hozzátéve, hogy a patthelyzet feloldása és az ÖVP/Zöld Párt koalíciójának megtartása érdekében döntött a lemondás mellett. Kijelentette, hogy Alexander Schallenberg rendelkezik azokkal a diplomáciai készségekkel, amelyek szükségesek a pártok közti bizalom helyreállításához.
A kormányválságot az idézte elő Ausztriában, hogy a gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség (WKStA) vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt vizsgálódik a kancellár közvetlen környezetében. A WKStA azt próbálja kideríteni, hogy manipulálta-e ÖVP az Österreich című tömeglapban megjelent közvélemény-kutatási adatokat 2016-ban, és közpénzből fedezték-e a megjelentetésüket.
Werner Kogler zöldpárti alkancellár csütörtökön kétségbe vonta Kurz politikai cselekvőképességét a kialakult helyzetben, ami koalíciós válsághoz vezetett az ÖVP és a koalíciós partner Zöld Párt között. A botrány nyomán az ellenzék arra készült, hogy kedden bizalmatlansági indítványt nyújtson be a kancellár ellen.
